Miért érdekes egy falu?

Miért érdekes egy magyarországi falu? Miről szól ez a blog?

Egy nem itt élőnek azért lehet ínyenc jelenség egy ilyen falu, mert 3 táj határán fekszik. Itt van a széle a Hortobágynak, a Nagykunságnak és a Sárrétnek. Itt van 3 megye határa: Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok. Itt van az Alföld északi és déli részének a határa, Bucsa a déli rész északi részén terül el. Ilyesféle izgalmas dolog az is, hogy a a falu egy olyan városnak (Karcagnak) az egyik agglomerációja, amelyik a szomszéd megyében van. 

Önmagában ezek is izgalmas körülmények, mivel ez a fajta határhelyzet nagyon sok mindenre kihat, jelentős részben pedig oka az elszigeteltségnek. Jó pár anomáliára világít rá, amely egyébként még egy fővárosi ember mindennapjaira is kihat, csak erre kevesen jönnek rá.

Szeretném majd azt is megmutatni, hogy mennyi adat érhető el az ember lakóhelyéről. Sokszor tapasztalom, hogy rengeteg olyan információért reklamálnak emberek, melyek pár kattintásra vannak tőlük, csak nem tudnak róla. Példák helyett majd éles kérdéseken fogom ezt megmutatni.

Az sem gyenge indíttatást adott, hogy a tapasztalataim szerint hiába él a lakosság 1/3 része falvakban, a közbeszéd megfeledkezik erről. Olyasmiket állítanak, ami Budapesten és pár megyeszékhelyen igaz, de sok helyen nem, pláne nem a falvakban. Sőt, a valóságos helyzet kegyetlenül más, de erről majd apránként, amikor lesz rá élő példa. Nem azt állítom, hogy a falu jobb vagy rosszabb, csak amikor a közbeszéd hajtogat egy-egy mantrát, az erősen bánthatja a falusi ember fülét.

Egy példa a megtévesztő adatokra

Bevezetésként szeretnék egy példát hozni arra, hogy milyen megtévesztő "egzakt" adatokra hagyatkozva véleményt alkotni és még veszélyesebb döntést alapozni ezekre. Nézzünk most egy olyan egzakt adatot, mint amilyen a népsűrűség. Első tippre mindenki azt gondolja, hogy elszigetelt falu, tehát a népsűrűség alacsony, mivel kevés lakó él, egymástól biztosan jobban szétszórva, mint egy városban. Nézzük!

Bucsa területe körülbelül akkora, mint Budapest legnagyobb kerülete (XVII.). Ez egy tényszerű adat, de ez első megközelítésben nagyon félrevezető. Itt van egy kb. 600 méteres magasságból készült kép a faluról, a Bing térképéből:

bucsamap01.jpg

A falu, nagyjából 600 méter magasból
(Bing Maps)

Jól látható, hogy van egy kiemelkedő út, mely köré négyzethálókat szőnek az utcák. Az első háztól az utolsóig ez megközelítően 2 km hosszú. Ez a település tengelye. A szabályos kialakítás egyértelműen jelzi, hogy ennek a falunak nincs klasszikus "ófalu" része, hanem minden viszonylag modern. Az épületek jelentősebb hányada az 1970-es években épült, de azért 100-120 éves házakat is lehet találni. Ez most csak mellékes, de térjünk vissza a területre!

A falun átszaladó út hosszából nem olyan nehéz kiszámolni a lakott terület nagyságát. Egyébként különböző digitális mérési lehetőségekkel ezt egész pontosan meg lehet oldani. Jelen esetben a Bing mérési lehetőségével élve egyszerűen bekereteztem a beépített területet és a térkép megadta a terület méretét. Így jött ki, hogy a falu lakott területe csak 1,6 négyzetkilométer, amely apróbb, mint Budapest legkisebb kerülete (VII.). Persze vannak a beépítetlen területen kívül még lakóhelyek, de azokon annyira sok ember nem él, hogy ezt az értéket jelentősen befolyásolja.

Ezen a belső területen él megközelítőleg 2000 ember. Ez alapjában véve nem sok, mert egy 10 emeletes, 10 lépcsőházas panelsorban ennél több ember lakik. Azonban ha a népességet és a területet elosztjuk, akkor 1250 fő jut 1 négyzetkilométerre, ami már nem is annyira "levegős". Persze a népsűrűséget nem így számolják, csak egy érdekesség arra vonatkozóan, hogy mennyire megtévesztők az általánosan használt adatok (a lakónépesség és a lakott terület hányadosa létező mutató, csak nem közismert).

Miért érdekes ez? Azért, mert az összterület és összlakosság hányadosa 38,87, ami ritkán lakott térséget jelezne a laikus számára. Csak éppen a 2000 ember nem a falu közigazgatási területének a 100 százalékán lakik, hanem egy nagyon kis helyre koncentrálódik. A falu beépített területein láthatóan az utcafronti részek rövidek, a házak sűrűn helyezkednek el, mintha Budapestnek egy kertvárosi részében járnánk. Vagyis, a 38,87-es népsűrűségi adat ellenére Bucsa egy kifejezetten sűrűn lakott terület (a népesség nagyjából a falu összterületének a 3 százalékán lakik). 

Hatalmas méretű, lakatlan részek tartoznak a falu területéhez, melyek zöme mezőgazdasági célú területként üzemel. A laikus azt feltételezné, hogy akkor itt sokan a mezőgazdaságból élnek. Mégis, a helyi agrárium már nem jelentős foglalkoztató, mivel a mai agrárium nem igényel akkora mennyiségű munkaerőt, mint régebben. A céginformációs rendszerek tanúsága szerint a legnagyobb agrárjellegű foglalkoztatónál a létszám 20 és 49 fő között mozog, de ezek sem mind gazdálkodási szakemberek, hanem az adminisztráció és sok egyéb is benne van.

És rólam...

S. Réti Ákos a nevem, településfejlesztéssel foglalkozom. Nem Bucsán születettem, hanem kevés pénzem volt, ezért esélyem sem nyílt Budapesten lakást vásárolnom. E miatt adott volt, hogy valahova egy faluba kell költöznünk, így kezdtem el keresni egy a szakmám szempontjából izgalmas helyeket. Természetesen az ingatlanárak is hatottak erre a tervemre, így kerültem Bucsára.

Amióta Bucsán lakom, nagyon sokat hívnak előadásokra, beszélgetésekre, hiszen egy teljesen más nézőponttal tudok hozzájárulni a diskurzusokhoz. Látom az adatok mögötti valóságot, amire elvileg mindenki képes, de valahogy mégsem jön ez elő.

Ez a blog leginkább személyes jegyzet, de nem tudhatom kiknek lesz még érdekes. Azt tapasztalom, hogy rengeteg embert érdekelnek a településekkel foglalkozó dolgok. Ahol megfordulok, ott majd ajánlani fogom a blogot.

Politikai oldalról nézve, nem tartozom sehova. A normális, élhető élet pártján vagyok, de pont ezért rossz a véleményem a politikáról. Majd esetleg írok egyszer a településfejlesztési programok és a települések valós lehetőségeinek a kapcsolatáról, valamint a politikának az ebben játszott szerepéről, de ilyesmikkel nem tervezek itt foglalkozni.

Esetleges kapcsolatfelvételre ajánlom a blog üzenetküldő funkcióját vagy a kommentek lehetőségét. Egyébként nem vagyok érdekes ember, sem izgalmas, így a kapcsolatfelvételt nem is ajánlom. Ráadásul sokat dolgozom, e miatt sokat utazok, a szabadon maradt időmet pedig örömmel adom a családomnak. Ebből eredően elég nehéz velem személyes kapcsolatot ápolni. Remélem, hogy ennek ellenére is tudom majd kellemes élményekhez segíteni a látogatókat!