Folyóvizek ás esetleges áradások. Érdekesebb, mint elsőre gondolná az ember.

Aki először jön Bucsára, könnyen észre fogja venni azt, hogy mindkét faluvégen híd található, melyek egy-egy folyón biztosítanak átkelést. A Karcag felőli részen lévő folyót sokan Hortobágynak nevezik, a térképek Hortobágy-Berettyóként emlegetik a legtöbbször, a hivatalos neve pedig Hortobágy-Berettyó-főcsatorna. Én majd Hortobágynak nevezem, ami nem túl elegáns, de így szoktam meg. A Füzesgyarmat felé vezető út a Sárréti-főcsatorna felett halad át.

Ezek mellett még van pár jelentős vízfolyás. A falu nyugati és déli részein halad át a Sebesfoki-csatorna. Az északi részeken lehet látni a Bucsa-Bogárzói-csatornát. A térképeken vagy kirándulások közben lehet még találni ezeknél is kisebb vízfolyásokat, mintha rengeteg folyó vagy patak hálózná be Bucsa területét. Egyébként a térképi látvány nem teljesen hamis, mert ez az egész egy elvileg összefüggő rendszert képez, melynek az utcák melletti árkok is a részét alkotják.

Bucsa-Bogárzói-csatorna

Ennek a vízfolyásnak a kiindulási helyét bonyolult meghatározni, mivel a Google térkép kissé megtévesztően rajzolja a vonalakat. Kezdjük ott, hogy van a hármas megyehatár a Hortobágy folyó kanyarulatánál, amit a térképen könnyű megtalálni. Ott a Hamvas-főcsatorna és egy másik meder látható, mindkettő kapcsolatban van a Hortobággyal. A műholdas képeken ezek környezetében lehet megfigyelni egy kiszáradt folyómedernek látszó kanyarulatot. A jobb felbontású képeken lehet látni egy tanyát, majd annak a Hortobágytól távolabbi részében a mederben víz is feltűnik. Ott indul el a csatorna.

A pontos koordináta: 47.229964608603034, 20.990567595153358. Ha valaki ezt például a Google térképéhez vagy csak simán a keresőbe másolja be, látni fogja a körülbelüli indulási helyet. Bár egyes térképek azt jelölik, hogy a medre a Hortobágyig tart, ez nem így van.

A meder a falu északi része felett fut, a Hunyadi utcát a temetőtől északra szeli át. A a beépített területtől északra fut be a Sárréti-főcsatorna medrébe. Ennek a koordinátája: 47.20883719638246, 21.019868238910767.

A Google Maps ábrázolása alapján azt is gondolhatnánk, hogy a csatorna az esővízelvezető árkok vizét vezeti el
(Google Maps)

A meder nem mindig van tele vízzel, de például a 2023 őszi esőzés idején állt benne a víz. Egyébként esővízelvezető ároknak tűnik sok esetben, melyben szárazabb időkben víznek a nyomát sem látni. Az esővízelvezető árkokban összegyűlt víz elméletileg bele tudna folyni, amennyiben ez cél lenne. Erre még vissza fogok térni.

Sebesfoki-csatorna

A csatorna a Szív utca és a Szondi utca környékén ér a lakott részek közelébe, ahol az egyik végpontja van. A másik végpontja a  Hortobágynál található, nagyjából Bucsa és Ecsegfalva határán, a folyópart mellett.

A tudomásom szerint ennek a csatornának (is) létezik egy olyan funkciója, hogy amikor egy gazdálkodó kéri, akkor vizet szivattyúznak bele és öntözni lehet belőle. Elméletileg a leírások szerint 100-140 cm a vízmagasság, gondolom ez a gazdálkodók megrendelésétől függ.

A csatorna a nyilvántartás szerint a Sárréti-főcsatorna-gravitációs-zsilipágába csatlakozik (ez a hivatalos neve), mely a Sárréti-főcsatornával teremt kapcsolatot, az pedig a Hortobágyba vezeti a csatorna vizét. Ez a pont eléggé fontos. A rövidítése "Borz". Az itt mért vízállás alapján rendelik el az I. II. és III. fokú védekezést. Ez a vízállás 250, 300 és 350 cm.

A csatorna a lakott részek szélén halad
(Google Maps)

A falut látszólag annyira nem érinti ez a csatorna, de a valóságban nagyon fontos a falu csapadékvizének az elvezetésében. Bucsán ritkán adódik komoly mennyiségű eső, de ha van, akkor az időnként rengeteg tud lenni. Ezt a vizet az esővízgyűjtő árkok fogják fel, majd ezek egy része ebbe a csatornába kerül. Az elvezetésben szivattyúk, szűrők és egyéb berendezések is szerepet játszanak, mely a térképeken nem mindig látszódnak.

Sárréti-főcsatorna

Ez az a vízfolyás az, amelyik a füzesgyarmati faluvégnél látható. Önmagában ez egy komolyabb folyó, csak éppen picinek tűnik egy Tiszához vagy Dunához viszonyítva. A falu csapadékvizének ez a főcsatorna az egyik fő elvezetője.

Maga a főcsatorna Derecske mellől indul, ahonnan egészen az előbb említett Borz szivattyútelepen vezetik be a Hortobágyba. Derecskén egy horgásztó formájában indul az útjára, majd számos települést érint. Jól láthatóan "kanyarog", hogy a vizet ne gyorsan vezesse el, hanem amennyire lehet, a "kanyargás" során átadja a környezetnek. Ennek is köszönhetően nagyon gazdag az élővilága. 

Ahol átlépi a megyehatárt, ott ki van alakítva egy mérőpont, amit "bucsai tiltó alvíz" néven lehet megtalálni a vízmércék között. A víz hőmérsékletét és a vízállást mérik. Onnan kezdve egy ideig a lakott részektől keletre folyik, majd elhaladva a lakott részek mellett, a település közigazgatási határának a déli részén halad.

Leginkább onnan ismerjük, hogy Füzesgyarmat felé egy híd vezet át rajta
(Google Maps)

Ott, az északi határon is van egy vízmeder, mely kapcsolatot teremt a Sárréti-főcsatorna és a Hamvas-főcsatorna között. Ez a Hamvas-Sárréti összekötőcsatorna. Ez a csatornameder Bucsa északi határát jelöli ki egy kis szakaszon (elvileg 1100 méter hosszú).

A füzesgyarmati "kijárat" egy jól észrevehető híd, mely mai formájában 1966-ban épült meg. Sok mindent le lehetne még írni erről a folyóvízről, de most csak a nevét szerettem volna tisztázni.

A vízügyi nyilvántartásban a Sárréti-főcsatorna mérete "S", míg a Sebesfoki-csatorna és a Bogárzói-csatorna mérete "XS". A többi annyira kicsinek számít, hogy a legapróbb "XS" méretjelölést sem kapták meg. Amit a Google jelöl, de a fentiekbe nem fértek bele, azok lennének a "2XS" méretűek (egyébként ilyen méret nincs hivatalosan), a nem jelölt esővizes árkok pedig a "3XS", illetve az azokra rávezetők a "4XS" méretek. Ezen utóbbiak a telkekről vezetik ki a vizet, de érthető okokból ezek nincsenek nyilvántartva.

Nézzük a legnagyobb folyóvizet a környéken, az "XL" jelöléssel rendelkező Hortobágyot!

Hortobágy-Berettyó-főcsatorna

Az XL méretjelölés komolyságát jelzi, hogy a Tisza és a Duna is ezzel rendelkezik. Az elnevezési anomáliát egyébként az hozta létre, hogy a lecsapolás és a szabályozás előtt más megnevezéseket használtak, ezeket viszont a köztudat máig megőrizte. Ezen nevek közül az egyik a Berettyó. A Karcag felé vezető úton lévő magas híd ezen folyóvíz felett ível át. Én mindig Hortobágynak nevezem. Mi az elnevezési zavar oka?

Ma a Berettyó az a folyó, amelyik Szeghalomnál található és a Sebes-Körösbe ömlik. A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna medrében egykor valóban a Berettyó folyt, de a Berettyó medrét elég jelentősen átszabták. Az egyik részét átvezették a mai Berettyó medrébe, a másikat viszont a Hortobágy folyóval kötötték össze. Bár az én véleményem ilyen szempontból nem érdekes, szerintem zavaró a két hasonló név. Mivel a főcsatorna amúgy is a Hortobágy "hosszabbítása", indokolt lenne így nevezni.

A Hortobágy-Berettyó a Hortobágy folyóból ered. A Hortobágy Tiszavasváriban kezd el kanyarogni, majd a Karcag, Püspökladány és Bucsa közötti mocsárban veszett el a vize. A folyó hivatalos neve Hortobágy-főcsatorna és a méretét "M" betűvel jelölik. A határvonal a Szent Ágota-hídnál van, ott kapja meg a víztömeg a Hortobágy mellé a Berettyó kiegészítést is.

A főcsatorna délebbre, Mezőtúrnál csatlakozik a Hármas-Körösbe. Egyébként Mezőtúrnál a Hortobágy hajózható és jóval szélesebb, mint Bucsánál. Természetesen a duzzasztás is hatással van rá. Sőt, olyanra is van példa, hogy a folyó visszafele folyik!

Bár a faluban sok hídként szolgáló építmény is van, csak a Hortobágyon átvezetőnek van neve: Karcag - Füzesgyarmat közúti híd. Nem egy hatalmas név, de legalább van. Ebben a formájában 1934-ben épült, majd 1935. január 21-én adták át a forgalomnak.

A híd hamarosan 90 éves lesz
(Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 127. oldal; Fotogruppe Kiadó Kft. Szolnok, 2000)

A híd érdekessége, hogy a világháború előtt épült, viszont azon kevesek egyike, melyeket nem pusztítottak el. Egyébként egy jó teherbírású híd, nem lett volna meglepő az sem, ha bombázásra méltónak találta volna valaki a háborús front átvonulása során.

Árvízvédelem

Ha valaki ezeket a vízfolyásokat megnézi, akkor nagyon jól észre lehet venni, hogy a falut szinte körülölelik. Ez nem véletlen, de nem csupán az esővíz elvezetésében és az öntözésben van szerepük, hanem egy esetleges árvízben is. Bucsán nem nagyon esik erről szó, mivel nem veszélyeztetett terület, de azért érdekes szerintem beszélni a lehetőségekről.

Bucsa árvízvédelme érdekes módon nem  a Körös-vidékihez van sorolva, mint Békés megye legnagyobb része, hanem a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területéhez tartozik, tehát Debrecen a központja. Az árvízvédelem szempontjából érdekes vízmércékből kettő van.

Az egyik a Sárréti-főcsatornán, ahol a csatorna medre Bucsa közigazgatási területére ér, vagyis a falutól északra. Ott a valaha mért legmagasabb szint 254 cm volt. Most, egy esős időszakban 185-157 cm-t mértek, tehát messze vagyunk még a legmagasabbtól. A legkisebb vízállás akkor fordul elő, amikor nincs víz a mederben, a mérési adatok között ilyen 0 cm-es adat is található. Ennek a mércének "bucsai tiltó alvíz" a megnevezése.

A másik mérce, a Hortobágynál lévő "Borz", vagyis ahol a főcsatorna vize a folyóba ömlik. Ott 438 cm volt a valaha mért legnagyobb vízállás (1999. március 8-án). Most, az esős időszakban, pár centivel van 3 méter felett, ami már II. fokú készültséget jelent. A legkisebb víz 1972-ben volt (január 14-én), 28 cm.

Mi történne, ha jönne egy hatalmas árvíz, amelyik minden negatív várakozást felülmúlna? Erre készültek tervek. Különféle adatbázisokban összesen négy "legrosszabb eset" tervezetet találtam, melyek mindegyike valami nagyon rossz helyzettel számol.

Az alaphelyzet az, hogy a Tisza nagyon erősen elkezd áradni, sokkal jobban, ahogyan azt el lehet képzelni. Ebben az esetben a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vize magas vízállást fog elérni, hiszen "megállítják", ami jelentheti a visszafele folyását is. Ezzel nagy gond nincs, ki van alakítva annak a lehetősége, hogy extrém magas vízállás mellett is a medrében tartsák a folyót.

A további esetek leegyszerűsítve azzal számolnak, hogy ezt a magas vízállást a gátak nem bírják megtartani. Ebben az esetben átszakad több helyen a gát. A 2021-es kockázatbecslések szerint a víztömeg főleg Karcag és Püspökladány fel indul meg, ahol a lakott részek szélére is beömölhet. Mi történik Bucsán?

Az egyik térkép ezt mutatja: 

Bucsa egy nagy árvíz esetén is szárazon maradna
(Árvízkockázat-kezelési terv 2021, Nagykunsági ártéri öblözet)

Vagyis a Sárréti-főcsatorna vizét ott állítanák meg, ahol a híd van Füzegyarmat felé. Más dokumentumok szerint már ott is elzárásról írnak, ahol a csatorna vize Bucsa területére lép, mivel ott is van rá kialakítva egy erre (is) alkalmas építmény. A főcsatorna további felszabaduló medre így képes lenne elnyelni a faluban keletkezett esővizet, amely célt a fentebb ismertetett csatornák is képesek betölteni.

Egyébként a tárolókapacitás egy meglepő dolog. Ha valaki kiszámolja, hogy mennyi ezeknek az útszéli árkoknak a befogadóképessége, valamint a jelentős eső során földre érkezet víz térfogatát, akkor láthatja, hogy ezek a csatornák valóban elég komoly segítséget jelenthetnek. A fenti térképen ezért van szárazon a falu. Itt egy kissé átszínezett kép, hogy jobban lehessen látni a lakott részt:

 Egy váratlan elöntés esetén sem érne be a lakott területre a kiömlő víz
(Árvízkockázat-kezelési terv 2021, Nagykunsági ártéri öblözet)

Amennyiben a Hortobágy-Berettyó Bucsa felőli gátjain átbukna a víz, a földrajzi viszonyok miatt a különböző mélyebb területek elég jelentős mennyiséget lennének képesek megfogni. Nézegettem a magassággal kapcsolatos adatokat, magam is méregettem különböző eszközökkel, elég meglepő dolog derült ki. A megyehatár (vagyis a Karcag felé lévő híd) és a falu lakott területét jelölő tábla (karcagi faluvég) között van egy mélyedés. Ahogyan a falu felé közelítünk, több métert emelkedik a felszíni magasság, mintha az útra merőlegesen lenne egy hatalmas gát.

Aztán létezik egy olyan terv is, amely az Ecsegfalva és Bucsa közötti részt egy sokadik szükségtározó egyikeként használnák. Ennek a neve "Ecsegfalvai vésztározó", ám nyilvános dokumentumokban nem találtam erről részletes leírást. Az látszik a publikus adatokból, hogy a lakatlan pusztai részekre vezetnének hatalmas víztömeget az árhullám tetőzése idején. Ebben az esetben Bucsát egy lokalizációs gát védené meg az elöntéstől, amely talán azonos az eszközökkel kimért szintkülönbséggel.

Nem tudni, hogy ez előzőtől mennyire függetlenül, de van egy extrém rossz helyzetre alkotott forgatókönyv is, amikor "kontroll nélkül" ömlene a folyó Ecsegfalva és Bucsa köré. Ebben az esetben így nézne ki a falu lakott része:

A legeslegrosszabb esetben 0 és 25 cm közötti magasságban folyna be valamennyi víz a faluba
(vizugy.hu elöntési tervének egyik képe)

A kép ijesztő lehet, de nem az! A térképen ugyanis színkódokkal jelölik a víz nagyságát. Ez a színkód a 0-25 cm közötti vízállást jelöli. Ez a maximum bokáig érő víz, ami ennél magasabb, az más színkódot kapott, de olyasmit a beépített területekre nem jelöltek. Összességében ez azt jelenti, hogy a legújabb tervek szerint is védett a falu az elöntéstől, még egy extrém peches esetben is.

A fenti térképhez egy érdekesség, hogy a kép alá egy régebbi Google "műholdképet" szerkesztettek be. Ezen a karcagi faluvég felé látszik valami "folyómeder"-szerű dolog, ami a főút felé egyre szűkebb lesz. Az valójában nem meder, hanem egy repülő, amelyik éppen akkor repült át, amikor a kép készült.