Megjelentek az új eredmények a magyarországi települések fejlettségéről. Hol áll ebben Bucsa? Állhatna előrébb?

Mivel az interaktív térkép nem működik minden eszközön, azonnal kezdem az eredményekkel. Íme:

Bucsa indexe 29,0-ról 32,2-re változott
(Egyensúly Intézet)

Leginkább ebből azt tudjuk meg, hogy amit tapasztaltunk Bucsán 2021-ben, az a 32,2. Azóta pár dolog nem éppen a település előnyére változott, mint például az utak állapota vagy a boltok bezárása, így ez az érték ma már valószínűleg kevesebb. 

Nézzük azért a számok mögé és gondolkodjunk el egy picit a fejlődési lehetőségekről! Először körül fogom járni a 2024-es indexpontszám lehetséges értékét, kitekintünk a térségünk számaira, majd vesztegetnék pár szót a jövőre vonatkozóan.

Fejlettségi index 2024 elején

Ahogyan látható is a megnevezésből, ez egy indexpontszám, ami arra utal, hogy sokféle adatot vettek alapul. Összesen 52 adatot gyűjtöttek össze, amelyeket valamilyen szempontból fontosnak éreztek egy település fejlettségének az értékelése során. Az egyes értékek fontosságát súlyozták, tehát bizonyos adatokat 100 százalékosan vettek figyelembe, másokat 2/3, illetve egyebeket 1/3 arányban.

Nézzük meg a 100 százalékon figyelembe vett szempontokat!

A legfontosabbnak tekintett változók
(Egyensúly Intézet)

Az ilyen jellegű számolásoknál arra kell figyelni, hogy olyan adatokra támaszkodjunk, amelyek a vizsgált időszakban ugyanolyan pontosan állnak rendelkezésre, az összes vizsgált elemnél. Mivel a fenti adatoknál ez teljesül, valamint az összes magyarországi település esetében nagyjából hasonlóan teljesülnek, ezért valamilyen összehasonlításra alkalmasak. Lehetne ugyan azon vitatkozni, hogy az egyes adatok vajon mennyire jól mérnek, de a saját véleményem szerint ezek együttesen működőképesek. Persze más mutatókkal is dolgoztak, nem csupán ezekkel.

Ami fontos, az a jelen helyzet és a 2021-es adat közötti különbség. Az ingatlanok áráról egy másik adatbázis miatt hamarosan tervezek írni. Abból az látszik, hogy az árak növekednek, ami nem meglepő. A pénzügyi helyzetet jellemző számok valószínűleg az infláció ellenére is csökkenhettek, bár erre vonatkozóan nem találtam pontos adatokat. A bezárt boltok mennyisége viszont elég keményen megfaragta a 2021-es értéket.

A KSH adatai szerint. 2014-ben 2223 ember élt a faluban, 2021-ben 2110 fő, ami 2023-ban lecsökkent 2035-re. Bár a lakosság 8 százalékkal kevesebb, az energiaválság miatti bezárások jóval nagyobb csökkenést okozhattak a bevételeket tekintve, mint 8 százalék. Ezért 32,2 pont a saját nem hiteles becslésem szerint ezeken az  adatokon pár tizedpontot minimum változik, szerintem 31,8 lehet az érték.

A 2/3 arányban figyelembe vett mutatók sora hosszú, ezért nem csatolok be róluk képet. Itt olyan módosulásokkal kell számolni, hogy bezártak boltok, vendéglátóhelyek, rosszabbak lettek az utak, ezért összességében szintén csökkentik a falu indexpontszámát. Akár ki is lehetne számolni a különbséget, ami nagyjából 4 lenne. Vagyis a 31,8-ról 27,8-ra módosulna az index.

Itt figyelembe kell venni azt is, hogy a közlekedésben olyan egyértelmű változások történtek, mint például a sebességkorlátozó táblák kihelyezése. Mivel az utak állapotát percben mérik, ezért jelentős hatás az, hogy 90 helyett csak 60 a megengedett legnagyobb sebesség. Nem beszélve arról, hogy mekkora sebességgel lehet valójában áthaladni egy útszakaszon akkor, ha már nem kátyúk, hanem már gödrök akadályozzák a normális haladást. 

Az 1/3 arányban figyelembe vett változók száma is elég sok ahhoz, hogy egy képpel össze lehessen foglalni. Ide olyasmik tartoznak, amelyek főleg a település kulturális életét jellemzik, valamint alapszolgáltatások létét vagy hiányát pontozták, de olyan "apróságok" is megjelentek, mint a például a természetes fogyás aránya. Igyekeztem ebben az esetben is számokat szerezni, bár nem minden esetben lehetett megoldani. Nagyjából amit az egyik mutató csökkenése elvesz, egy másik hasonló mértékben pótolja, de inkább csökkenéssel számolnék, mintsem 0 értékkel. Azt gondolom, hogy a 27,8-as érték talán 27,6-ra módosulna.

Vagyis Bucsa fejlettségi indexe 2024 elején szerintem 27,6 lenne az alkalmazott módszertan szerint, egy nagyon optimista becsléssel. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2014-hez képest a helyzet rosszabb, sőt, még 2021-hez képest is! Úgy javultak egyes dolgok, hogy ezekkel párhuzamosan más területeken rosszabb állapot állt elő.

Mit jelent ez más településekhez képest?

Az elemzés készítői 5 kategóriára osztották a településeket: fővárosi kerületek, megyeszékhelyek, 15 ezer főnél népesebb városok, kisvárosok, községek. Amennyiben jól értettem, akkor a kisváros és a község között a lakosságszám alapján húztak határt, tehát náluk minden községnek számít, ahol 5000 főnél kevesebb ember él. Vagyis Solymárt kisvárosnak számították, holott a legnépesebb községek egyike, valamint Igal is község az 1300 lakosa miatt, holott jogilag városnak minősül. Egyébként mintha 1-1 helyen ezt jelölték is volna, így községek helyett az "5000 főnél kevesebb lakosú települések" kifejezést használták.

Ez azért fontos, mert bizonyos mutatókat csak a városoknál mértek, tehát nem lehetséges egy községet és egy várost összehasonlítani ezen indexpontszámok alapján. Vegyük tehát alapul Bucsa 2021-es 32,2-es értékét és ezzel nézzünk meg pár összehasonlítást (azért ezzel, mert erre van kiszámítva a többi település indexpontszáma)!

Önmagában 2883 község van az adatbázisban, Bucsa a 1098. helyen áll. Amennyiben a felénél (1442) húzunk egy határt, akkor Bucsa a szerencsésebb félre került, vagyis vannak rosszabb helyzetű falvak. Legalábbis erre mutatna egy ilyesféle számolgatás, de szerencsére a készítők adtak más támpontot is.

Bucsa a falvak között középtájt helyezhető el, annak is inkább az alsó részén

A falvak indexpontszáma 18,3 és 46 között változik. Ezt osztották fel 5 egyenlő részre. A 32,2 a középső részre esik. A 27,6 viszont a második ötödbe. Ez azt jelenti, hogy akkor a középső rész alsóbb részére lehetett elhelyezni Bucsát 2021-ben, most pedig a második ötöd felső részére. Persze csak akkor lehetne azt állítani, hogy most a második ötöd felső részében vagyunk, ha a többi ide sorolt falu helyzete nem változott 2021-hez képest.

Amennyiben a szomszéd településeket nézzük, nem annyira okoz meglepetést az Intézet által kiszámolt indexpontszám. Kertészsziget 27,9-es pontszámmal elmarad Bucsa mögött, a 2883 község közül a 2358. helyre került. Ecsegfalva és Szerep is sokkal rosszabb értéket kapott Bucsánál, Kertészszigettel kerültek azonos kategóriába. Ebből le lehet vonni olyan következtetést, hogy a környező falvakhoz képest Bucsa jobb helyzetben van és volt, ami kétségtelenül igaz.

Vagyis Bucsa a fejlettségét tekintve egy olyan falu, amelyik a középhelyzetet tükrözi vissza, annak is az alsó kategóriáját, egyértelműen lefele tartó tendenciával. Ez nem teljesen jó hír, de annyiban mégis, hogy a fejlettség növeléséhez nagyon sok minden adott. A személyes véleményem szerint Bucsa egyike azon falvaknak, amelyek nagyot tudnának ugrani, de erről majd inkább akkor, ha ez egy olvasottabb blog lenne.

A városaink

Karcag 30,8 pontot kapott, ami a 15 ezer főnél népesebb városok között a 64. helyre volt elég a 68-ból. Mondhatnánk azt is, hogy a nagyobb városok körében Karcag a legfejletlenebbek egyike. Más hasonló városokkal összevetve azt hiszem ez mindenképpen igazolható. Mivel gyakorlati szempontból Karcag agglomerátuma vagyunk, ezért sokat számít, hogy az egyik legfejletlenebb város a "központunk". Az, hogy Karcag fejlettebb legyen, nekünk is érdekünk. 

Kisújszállás, Füzesgyarmat, Püspökladány és Szeghalom azonos települési kategóriába kerültek, vagyis összehasonlíthatók egymással. Ide 185 települést soroltak be. Az eredmények:

• Füzesgyarmat: 32,4 pont, 136. hely.
• Kisújszállás: 33,2 pont, 123. hely.
• Püspökladány: 33,7 pont, 113. hely.
• Szeghalom: 33,5 pont, 116. hely.

Az alapélményünk az, hogy Füzesgyarmat városként gyengébb Szeghalomnál, tehát ismét megerősíthetjük, hogy az Intézet által kiszámolt indexpontszámok jól mérnek. Az, hogy a másik három város fejlettségben nagyjából azonos szinten van, szintén megerősíthető. Püspökladánynál a vasúti fővonalon való elhelyezkedés elég sokat dob a település pontszámán. Szeghalom esetében viszont azért jó eredmény a 116. hely, mert nem vasúti fővonalon fekszik. Az, hogy Füzesgyarmat a többihez képest le van maradva, számunkra nem meglepő, hiszen mi tudjuk, hogy valójában egy nagyra nőtt faluról van szó.

Fontos észlelni a térképen azt, hogy a környék városai mind hasonló helyzetben vannak, mint az előbb említett 4 kisváros. Vagyis a fejlettségi skálán az elmaradottabbakhoz tartoznak. Ez nem sok jóval kecsegtet a jövőre nézve, mivel ritkán tud egy falu a térséghez képest jobb fejlettségre szert tenni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szomszéd városaink "felhúzó hatásában" nem reménykedhetünk.

Amennyiben kiutat keresünk ebből az állapotból, akkor azt is észlelni kell, hogy a környék nagyobb városai közül csak kettő minősült fejlettségi szempontból sikeresnek. Az egyik Hajdúszoboszló (46,4), a másik Gyula (45,5). Gyula a 19. a listában, Hajdúszoboszló a 13. Az ő kategóriájukban van Karcag 30,8 ponttal és a 64. helyezéssel.

Mitől lehet Bucsa fejlettebb?

Ahhoz, hogy valamilyen értelmes konklúziót le tudjunk vonni, tisztázni kell, hogy az Intézet által számított fejlettségi indexpontszám jelentősen módosul apró változások hatására is. Ez összhangban van azzal az élményünkkel, hogy egy bolt bezárása vagy egy út kiesése milyen radikálisan befolyásolja a mindennapi életünket. Ugyanez egy Karcag-féle városban nem jelent akkora mértékű változást, mint nálunk.

Vagyis alapvetően nem olyan nehéz érezhető változásokat előidézni egy faluban a városhoz képest. Például a burkolt, jól járható utak és járdák jelentősen javítják az élhetőséget, ahogyan egy-egy újabb bolt megnyitása is. Javítani a közlekedést és előidézni boltok megnyílását viszont csak egyszerűbb lépés a városhoz viszonyítva, de nem egyszerű.

A közlekedés javítása forrásokat és szervezést igényel, illetve a falu vezetésének a kezében van a gerilla-jellegű akciók megszervezése is, ami szerintem még mindig jobb, mint nem tenni semmit. Nem nagyon értem, hogy ezt a lehetőséget a magyarországi önkormányzatok miért nem aknázzák ki. Pár önkormányzatnál dolgoztam, ahol hasonló helyzetben az önkormányzat illetékes emberei összeültek és kitaláltak valamit. Nem nevezték el felújításnak vagy hasonlónak, hanem évszakos karbantartásnak könyvelték el, de mégis beavatkoztak, hogy ne romoljon tovább a helyzet, hanem jobb legyen. Megdöbbentő, hogy a magyarországi falvak vezetésében nincs nyoma ilyesminek! Ez tehát nem bucsai sajátosság, hanem országos jelenség.

Boltokat viszont a legtöbb esetben vállalkozók fognak nyitni. Bucsán az energia drágulása hozta el a bezárásokat, ami nagyon erős külső hatás. Lehet arra számítani, hogy az egyszer bezárt boltok talán majd újra kinyitnak (van rá példa), de alapvetően nagyon kockázatos taktika ebben reménykedni. Ezzel tulajdonképpen a piacra bízzuk a falu fejlődését, ami egyenlő azzal, hogy csak akkor jön ide bármi, ha valamiért nagyon megéri nekik. Ez nem más, mint a leszakadás és a kiszolgáltatottság képlete.

Másképpen fogalmazva, él itt 2000 ember. Az, hogy mennyi pénzt tudnak elkölteni, az egy fix összeg, jelentősen nem fog módosulni. Erre annyi bolt és egyéb szolgáltatás tud megtelepülni, amennyi most van. Érdemben tehát nem várható változás, ha valahol nem avatkozik be egy szereplő. Ki avatkozna be? Nyilvánvaló, hogy a piac nem fog...

A jól szereplő falvak egy-egy kivételtől eltekintve ugyanazon okból tudtak fejlődni, mégpedig az idegenforgalom miatt. Nyilván ennek van ára is, de azok a települések, amelyek képesek máshonnan látogatókat vonzani, azok az erős külső hatások (mint amilyen a rezsi emelkedése) ellenére is tudnak fejlődni.

Ha pedig idegenforgalom, akkor látnunk kell azt is, hogy erre is lehet erős befektetőt találni. Ennek megvan az a kockázata, hogy egy befektető megcsinálja a maga profitját, de a lakosságnak abból nem lesz semmilyen komoly haszna. Ezért az ilyen fejlesztéseket a lakosság bevonásával kell megvalósítani. Tehát azt kell lehetővé tenni, hogy a helyben már itt lévő tőke és szakértelem kerüljön helyzetbe. A lakosoknak kedvezményes lehetőségeket kell adni, hogy fel tudjanak szállni erre az egészre. Alacsonyabb helyi adók és bizonyos könnyítések megkerülhetetlenek.

Persze Bucsának nincs önmagában idegenforgalmi vonzereje. Ezért kell kialakítani a helyi látványosságokat, kifejezetten koncentrálva azokra a területekre, amelyek a környék idegenforgalmi kínálatból hiányoznak. Ezzel párhuzamosan ki kell építeni hozzá az infrastruktúrát is, tehát a közlekedést (tömegközlekedés, bicikli, autó), a mosdókat, az étkezőhelyeket, meg minden ilyesmit.

Ezek esetében Bucsa előnye, hogy van hely a megvalósításra. A helyben már működő "mini-előzményeknek" kellene lehetőséget adni nagyobbra hízni, illetve különböző akciók keretében ezeket a helyiek is elindíthatnák. A hiányzó tömegközlekedést is meg lehetne szervezni egy élményt kínáló szolgáltatásként. Nekem erre kész ötleteim vannak, de nincs értelme itt ismertetni, hiszen semmilyen hatása nem lenne.

A lényeges azt felismerni, hogy az a település, amelyik nem kezd bele ilyesmibe, sajnos nem reménykedhet érdemi változásban. Magyarországon vannak pozitív példák jó megvalósításra, teljesen elszigetelt helyeken is. Egyszerűen nincs más lehetőség!

Illetve valamennyire mégis van, de ez nem zárja ki az idegenforgalmi fejlesztéseket. Le lehetne csökkenteni annyira a helyi adókat, hogy cégek ide hozzák a székhelyüket. Ki lehetne találni erre egy olyan szabályozást, amely egyéb módon is hasznot hozna a falunak. Ehhez persze a vállalkozók fejével kellene gondolkodni, ami a magyar településeken eléggé nem megy. Óriási kihagyott ziccer, szinte ingyen pénz lenne a falu számára. Tele van az ország olyan vállalkozásokkal, akiknek székhelyszolgáltató biztosítja a székhelyet, rengeteg vállalkozó menekül a helyi iparűzési adó miatt más településekre. Ebben a helyzetben semmit sem lépni nagyjából olyan, mintha egy pénzesőben esernyőt nyitnánk a fejünk fölé.

Hogyan ne legyen rosszabb?

A fejlettségi összehasonlítás készítői elég sok számot láttak ahhoz, hogy egy nagyon jól megfogalmazott válaszuk legyen erre a kérdésre. Meg kell tartani a népességet (ami még van), minden meglévő szolgáltatás egy érték, valamint nem szabad leállni az infrastruktúra fejlesztésével. Nem a meglévőt kell megtartani, az alapvető kellene legyen, hanem folyamatosan valamennyit mindig javítani kell.

A hogyan ne legyen rosszabb a helyzet kérdésre a válasz egyértelmű
(Egyensúly Intézet)

A népesség megtartásában fontos szerepe lenne az idegenforgalmi vonzerő kialakításának, mert ezzel lehet helyben megélhetést biztosítani. Ehhez persze úgy kell kialakítani az egészet, hogy helyi családok vállalkozásai kezében legyenek az egyes szolgáltatások, mert ennél szorosabb megtartó erő kevés van. 

Ami már működik a faluban, azt meg kellene védeni még azelőtt, hogy bezárjanak. Dolgoztam olyan budapesti önkormányzatnál, ahol direkt cél volt a helyi kisvállalkozásoknak megrendeléseket adni, találkozni velük, rendszeresen konzultálni. Egy faluban ennek szerintem óriási nagy ereje lehetne, még megrendelések nélkül is.

Amennyiben Bucsa és a hasonló települések ezen a pályán maradnak amin most vannak, akkor a leszakadásukat biztosítják be. A "láncreakció" egyértelmű, amennyiben nincs helyben vásárlóerő, akkor csökken a szolgáltatási kínálat, ami még jobban elűzi az embereket. Ennek részeként csökkennek a bevételek, majd egyre elérhetetlenebbek lesz a már meglévő eredményeknek a megtartása is, mivel nem lesz miből. Így néptelenednek el a falvak és ezt megadóan tűrni óriási hiba!

Mindezt érdekes lesz megfigyelni az előttünk álló választási kampányban. Hányan fognak a helyben élők szakértelmére, cselekvőképességére és szerény tőkéjére építő fejlesztési lehetőségeknek kedvező politikát kínálni?