Amikor először jöttünk a faluba, többen említették, hogy ez nem egy elöregedő falu, hanem növekszik a lakosok száma és egyre több a fiatal. Ez valóban így van?

A falu lakosságszámával kapcsolatban a KSH oldalain lehet adatokat találni. Például a 2022-es népszámlálás adatai mellett a két korábbi adatot is el lehet érni. Az 1990-es népszámlálás eredményeinek a közlésekor az összes korábbit is közölték az 1990. évi népszámlálás c. sorozat VI. kötetében, mely Békés megye adatait foglalta össze. Sőt, a Magyarország történeti statisztikai helységnévtára c. sorozatban 1993-ban jelent meg Békés megye kötete, melyben szintén lehet adatokat keresni. A posztban lévő ábrák ezek összegzésével készültek el.

A falu múltbeli lakosságszáma

Kiindulási pontként megmutatnám a rendelkezésre álló népszámlálási adatokat, melyek 1870-től rögzítik a falu népességszámának az alakulását. Mellette van egy grafikon is, amelyik segít értelmezni a történteket.

Az alábbi grafikonról nagyon sok minden leolvasható. Például könnyű belőle megmagyarázni azt, hogy miért éppen 1941-ben lett a falu önálló település (mert akkor volt rengeteg ember egyszerre jelen a faluban). Akinek vannak ismeretei a demográfiáról, annak azonban valami nagyon erősen "bántani" fogja a szemét.

Bucsa lakosainak a száma 1870 és 2022 között

Az egyik érdekes adat, hogy a falu lakossága 1960-ban volt a legmagasabb. amit nyugodtan kerekíthetünk 4000 főre (három módon is mérték, de mindegyik nagyjából ezt a számot hozta ki eredménynek). Ennek a magyarázata az országos trend, vagyis a Ratkó-gyerekek megjelenése. Amint azt talán sokan tudják, az akkori egyik miniszter nevéhez kapcsolnak olyan intézkedéseket, melyek a születésszám jelentős növekedéséhez vezettek el. Ezt a kiugró értéket figyelhetjük meg a fenti két ábrán.

Mi az ami hiányzik? A Ratkó-unokák megjelenése, akik nagyjából a 70-es években, egy kisebb részük pedig a 80-as években születtek meg (egyesek még később). Az egész országban a lakosságszám drasztikusan megemelkedett, azonban Bucsán ennek a népességrobbanásnak semmilyen jele nincs! Illetve van, de ez egy nagyon drasztikus csökkenésben jelentkezett. Mi történt?

A kijózanító választ például az 1990-es népszámlálási adatokat összefoglaló kiadványban lelhetjük meg, ahol látható a Ratkó-unokák falubeli sorsa.

Bucsáról elvándorolnak a lakosok
(Az 1990. évi népszámlálás adatai 6. Békés megye adatai,  296. oldal)

Vagyis a Ratkó-unokák megszülettek Bucsán is, ráadásul a falu valaha volt legnépesebb korosztályáról van szó! Látható, hogy a 70-es években 534 születés volt, a 80-as években pedig 364. Ez 898 fő, ami a falu 1970-es népességének közel az 1/3 része. A későbbi adatokból majd látható lesz, hogy ennyire népes korosztálya soha nem volt a falunak.

Az is látható, hogy ugyanebben az időszakban 657 fő hunyt el, tehát a születések száma bőven felülmúlta a halálozások számát. Ugyanakkor a 769 elköltöző miatt nem tudott a Ratkó-unokák megjelenésével járó többlet a falu lakosságszámának a növekedéséhez elvezetni.

Leegyszerűsítve azt történt, hogy megjelent egy többlet a sok születés miatt. Könnyű elképzelni, hogy a helyi munkalehetőség hiánya miatt a szülőknek ingázniuk kellett. Tudjuk mennyire nincs tömegközlekedés a faluban, ezért az ingázás nem egyszerű. Amikor a gyerekek kijárják az általános iskolát (amennyiben ide járatják őket), akkor ők is ingázásra kényszerülnek, vagyis az egész család naponta kétszer utazgat, amelyre nem nagyon létezik jó megoldás. Nem meglepő, ha sokan ezt előre látva már eleve elköltözésben gondolkodnak! Vagyis mindez múlt, hiszen megtörtént és sajnos most is megtörténik.

Másképpen megfogalmazva, az a szomorú helyzet, hogy amikor a faluban jelentkezik egy ilyen születésszámból eredő népességnövekedés, az előre vetíti a hatalmas csökkenést is. Nem nehéz belátni, hogy amikor ilyen történik, akkor a falu jövőbeli lakosságszáma nem +2 (a 2 új gyerek miatt), hanem -2 lesz, mivel a szülőket is elveszíti a falu.

Más települések sorsából tudhatjuk azt, hogy amíg nem keletkezik normális helyi munkalehetőség, illetve amíg a falu normális "ingázhatósága" nem nyer megoldást, addig nem várható a lakosságszám stabil növekedése. E helyett hosszabb távon az elköltözés lesz a születésszám megugrására adott általános reakció. A falu éves adataiból is látható lenne, hogy minden többletet felülmúl az elköltözésből eredő veszteség.

A matematikára érzékenyeknek írom: a születésszám emelkedését ábrázoló egyenes meredeksége kisebb, mint a csökkenést jelző egyeneshez meredeksége (természetesen előjel nélkül értve).

Szintén más települések történetéből tudható az is, hogy a normális "ingázhatóság" érdemi tömegközlekedési kapcsolatot jelent, ami Bucsa esetében egy napközben (hétvégén is) gyakori kapcsolatot igényelne Karcag felé, ami a legrosszabb esetben is legfeljebb 30 percet jelentene (ideális a 15 vagy 20 perc lenne). Ráadásul ennek egész nap kellene tartania, az esti órákat is ide sorolva. Szeghalom felé is indokolt lenne valamilyen értelmezhető, életet sugalló kapcsolat, mondjuk olyan, ami szintén egész napos a hét minden napján, de legalább 30 perces sűrűséggel. Mivel ennek a megteremtésének a valószínűsége a nullához közelít, így a helyes jövőkép az, hogy minden születésszámban jelentkező többlet esetén számolnunk kell a családok elköltözésére.

Ez annyira törvényszerű, hogy még egy előrejelzést sem nehéz rá felállítani. Akármilyen módszerrel is próbálkozunk, az a most ismertetetthez képest nem ad eltérő végeredményt. Az előrejelzés egyenlete nálam az éves adatokra felírva így néz ki:

lakosságszám =  évszám és a (-20,951) szorzata + 44 427

Ez a prognózis persze csak akkor marad érvényes, mint nagy valószínűséggel várható jövő, ha a faluban lévő "lehetőségek" (gyenge tömegközlekedés és a helyi munkalehetőség hiánya) nem változnak, aminek ugye nagy esélye van.

A fenti egyenlet 0-ra való megoldása 2120 és 2121 közé helyezi a falu lakosságának a 0 főre történő csökkenését.

A prognózis tehát az, hogy nagyjából 2026-ig le fog esni a lakosság szám 2000 fő alá (talán ez már meg is történt).

Az 1500 főnél népesebb falu, mint valóság, valamikor 2048 körül fog elveszni. Ez egyben azt is valószínűsíti, hogy a helyi vásárlóerő is csökken, vagyis a helyi szolgáltatások jobban megritkulnak, ami felgyorsíthatja az elvándorlást.

Az 1000 lakos, mint mérföldkő 2072 körülre datálható, ami már a falu önállóságának a megszűnését is felveti, mivel az akkori lakosság nagyobb része már nagyon el fog öregedni.

Ez az állapot 2096-ban egy újabb mélyponthoz vezet majd el, amikor a népesség 500 fő alá fog csökkenni.

Azok, akik ma nagyon fiatalok, várhatóan a falu utolsó lakói lesznek. Több jel utal arra, hogy a sokuk megéli a 90. születésnapját, közülük pedig nem kevesen esetleg a 95. születésnapjukat is (a többségük viszont nem lesz már a faluban lakó ember, mert a gyerekeik elviszik magukhoz közelebb). Ez a hosszú várható élettartam némileg lassítani fogja a falu kihalását, de a záró fejezet pont ezért lesz gyors, mert a 90+ évesek "kihalási rendje" elég gyors ütemű lesz. Ennek a jele az, hogy 2115-ben még 100 fő körül lesz a falu népessége, ami 5-6 éven belül majd lecsökken a nullára.

Ez lehet a reális jövőkép?

Mivel elég sok eljárásunk van, amelyek nagyon megbízhatóan képesek egy adatsorból prognózisokat gyártani, úgy tűnik, hogy az előbb felvázolt folyamat a legvalószínűbb. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez csak akkor marad így, ha az 1960 óta fennálló folyamatok nem változnak meg. Vagyis akkor, ha a helyi munkalehetőségek hiánya és a rossz tömegközlekedés marad ugyanúgy, ahogyan ma is vannak (párosulva a középiskola hiányával, valamint a "közeli" egyetemek hiányával). 

Az utóbbi években nagyon aktívan kutatjuk a mesterséges intelligencia jóslatait, ugyanis egyre hatékonyabban keres az "adatmorzsákban" és állít össze meglepően pontos prognózisokat. Még nem ritka a tévút, de egymástól függetlenül adott három olyan jövőképet a falunkról, amely merőben más külső feltételekkel számol. Inkább érdekességként jellemezném, amiről jobb nem elfeledkezni. 

Elindulásnak a falu általa szerkesztett egyik látképével indítanék, amit a nem is olyan messzi jövőbe nézve látott meg:

A mesterséges intelligencia várossá váló Bucsát lát a jövőbe tekintve

A képen a folyó a Hortobágy, amely jelenleg Bucsa és Karcag között a határvonal. Szerinte Bucsa olyan nagy növekedés előtt áll, hogy a folyó túlpartjára fog terjeszkedni, sőt, a Hortobágy egy hajózható folyóvá bővül. Hatalmas várossá válunk szerinte, egy olyanná, amilyen Győr.

Az okokról azt "mondja", hogy az 1920 és 1945 után megállapított határvonalak és az ezt biztosító nemzetközi rendszer nagyon gyorsan át fog alakulni. Ebben az új világban a mai Magyarország minden határvonala módosulni fog. Ami a falu sorsát érinti, az a Románia felé megállapított határvonal, amely szintén megváltozik. Erre vonatkozóan 3 forgatókönyvet készített.

Az egyik a mai Magyarország és Románia óvatos egyesülése, ahol Bucsa a két főváros közé fog esni, ahogyan annak idején Győr is Bécs és Budapest közé került. A másik verzió szerint egy önálló erdélyi állam alakul meg, melynek a nyugati határvonala a Tiszára kerül, így a belső, nyugati városok közé fog felnőni a falu. A harmadik változat szerint Románia alakul át, melynek eredményeként létre fogják hozni fegyverek nélkül a "Tiszától a tengerig" terjedő nagy államot. Ennek az új, alapvetően magyar és román jellegű, tehát teljesen kétnemzeti államnak a fejlett részén fog elhelyezkedni a mai falu, az átalakulások nyerteseként.

Ebben nem is az érdekes, hogy így lesz-e vagy sem, hanem az, ahogyan a jövőre vonatkozó prognózisokat alkotja az MI. Mindig valamilyen adatsorra nézve hoz következtetéseket, de a nagy talány éppen az, hogy a jövő szempontjából melyek azok, amelyek releváns tényezők lehetnek. Nem lehetünk abban biztosak, hogy valóban akkora súlya lesz az általa figyelembe vett adatoknak, mint ahogyan azt ma "elgondolja".

Maradva az MI által alkotott forgatókönyveknél, nagyon izgalmas problémafelvetés az is, hogy miért éppen Bucsa emelkedik ki jelentős városként? Miért nem Karcag? Miért nem Szeghalom? Ha pedig egy falucska, akkor miért nem bármelyik másik? A józan emberi logika ezt kizárja, de az MI nem így látja. Erre majd kitérek esetleg akkor, ha a bejegyzést érdeklődés fogadja.

A józan logikánál maradva rögzítsük azt is, hogy ma még nem tudhatjuk milyen társadalmi folyamatok indulnak el, amelyek például felértékelik a falut, mint kívánatos települést. Azt sem tudjuk biztosan, hogy lesz-e például egy olyan idegenforgalmi lehetőség vagy más gazdasági jellegű változás, amelyik új fejezetet nyit minden falu életében az Alföldön. Ilyen lehet például a tél további enyhülése (ez csak kitalált példa), amely az Alföld ezen részén a fűtés szempontjából kínál óriási előnyöket az ország más részeihez képest. Bármi ilyesmi a kukába dobja a fenti számolgatást, mely a falu "elfogyásával" számol.

Sőt, Bucsa 1870 és 1960 közötti lakosságszáma akár arra is teret nyithatott volna, hogy Bucsa várossá növekedjen. Lehetségesnek tartom, hogy erre 1955 körül valakik gondolhattak, csupán az akkori számokat nézve!

A lakosság korszerkezete

Érdekesnek tartom azt az összehasonlítást, amely a mindenkori lakosság életkorára összpontosít. Ebben azt érdemes megfigyelni, hogy melyik korosztály milyen létszámban van jelen a faluban. Ezek a számok ugyanis egy sokkal ijesztőbb jövőképet adnak a mai Bucsa lakosai részére.

Az első ábrán az első "pillanatfelvétel" figyelhető meg, 2001-ből. Az ábrán 10 részre vannak felosztva a lakosok a születési éveik szerint. A legalsó sor a 10 évesnél fiatalabbakat jelöli, a második a tizenéveseket, a harmadik a huszonéveseket és így tovább a 90+ éves korosztályig.

Bucsa lakossága 2001-ben a születési évszámuk alapján

Látható, hogy alapvetően minden korosztály eléggé népes. A 80+ éves két korosztályi csoportot nem számítva, mindegyik más 200+ létszámmal volt jelen. A kiugró érték a Ratkó-gyerekek korosztálya. Az időközben huszonévessé váló Ratkó-unokák hatalmas tömege viszont már eltűnt a faluból. Így is a legnépesebb 7 korosztály létszáma a 250+ tartományban található.

Említettem, hogy a faluban történő népességrobbanás mindig elköltözéshez vezet. Nos, 2001-ben az 1991-es 2406 főről 2518-ra nőtt a lélekszám. Ebből kikövetkeztethető, hogy akkor 2001 után egy elköltözési hullám vette a kezdetét.

Íme a 2011-es ábra:

Bucsa lakossága 2011-ben a születési évszámuk alapján

A falu lakossága valóban csökkent (2518-ról 2197-re), de azt is láthatjuk mely korosztályokból állt össze a közel 2200 bucsai lakos. Az tény, hogy született 200+ gyerek. Ezzel párhuzamosan igaz viszont az, hogy az akkori 70+ korosztályok "leürülése" nagyon radikális volt. Szemet szúr az is, hogy az 1992 és 2001 között születettek száma is leesett, nem beszélve az 1982 és 1991 közötti születésűekről. Valójában mindegyik korosztályban megfigyelhető a csökkenés, melyek az elköltöző családokat jelzik!

Magyarul megfogalmazva, hiába van sok születés, az elvándorlás drasztikusan lecsökkenti a falu népességét.

A 2022-es adatok így néznek ki:

Bucsa lakossága 2022-ben a születési évszámuk alapján

A lakosság száma 2078 fő, ami durván egy 100 fős csökkenés.

Amit észre kell vennünk, azok a következők:

• nincs a 350+ tartományban korosztály!
• az 1933 előtt születettek száma 332-ről 63-ra csökkent!
• a Ratkó-unokák nemzedéke  enyhén növekedett (10 fővel, bár az eredeti 534 körüli létszámból már csupán 268-an vannak)!
• a 2002 után születettek számában van növekedés (215-ről 485-re)!
• a legfiatalabbak a legnépesebb kategória (250+) alsó részén vannak!
• a legidősebbek kategóriája 72-ről 10 főre csökkent!
• a 250+ létszámot jelölő zóna jelentősen lefogyott!

Az, hogy a Ratkó-unokák nemzedéke némileg nőtt, valamennyi beköltözésnek is köszönhető, mi is ezek közé tartozunk. Ugyanakkor a fenti számsorokra valamennyire hat az is, hogy a vírushelyzet miatt a népszámlálásban vizsgált korosztályi kategóriák 1 évvel elcsúsztak.

Azonnal látható az, hogy az újonnan születettek magas száma előre megjósol egy közeli létszámcsökkenést is, a várható elköltözések miatt. Kérdés az, hogy meg fog-e történni? 

A válasz az, hogy Bucsa eddig úgy viselkedett, mint az a szerencsés ember, aki mindig nyer a lottón, ezért nem próbálja gyarapítani a pénztn, csak állandóan költ belőle, bízva a hamarosan házhoz álló újabb nyereményben. Bucsa többször ilyen felelőtlen nyertes embert játszott. Látszódik-e annak a jele, hogy akármelyik korosztályt meg akarná tartani magának a falu? Gondolom a válasz nem kérdéses.

Melyik a reális jövőkép?

Az eddigi ismereteink alapján (és fontos leszögezni, hogy az eddigiekből indulunk ki), az alábbiakat valószínűsíthetjük:

• a falu lakossága 2000 fő alá fog csökkenni nagyon hamar;
• az idősek nagyobb száma miatt egyébként is csökkeni fog a lakosság száma;
• a fiatalabbak elköltözése miatt a csökkenés mértéke elég erőteljesebb lesz.

Ez a várható csökkenés a lakosság vásárlóerejének a csökkenésével is együtt fog járni, ami a helyi szolgáltatások bővülésére nem ad sok reményt. 

Sőt, kialakul egy elég riasztó összkép! Az alábbi ábra 20-as korcsoportokra bontva mutatja meg a falu felnőtt lakosságának a változását:

Bucsa felnőtt lakossága 20-as korcsoportokra bontva

A világoskék vonal a mai 80 felettiek korosztályát mutatja, ez nagyjából megegyezik az országosan is felismerhető folyamatokkal.

A sötétebb kékes vonal a 60-80 közötti korosztály létszámát jelöli, amelyik nagyjából azonos a Ratkó-gyerekek korosztályával. A megelőző grafikonok egyértelműen bizonyítják, hogy ez a korcsoport alkotja a falu nagyobb részét. Ők azok, akik a legnagyobb arányban helyben maradtak, vagyis a megfogyatkozásuk erősen fog hatni a falu lélekszámára.

A 40-60 közötti korosztály az, ahol megfigyelhető volt egy mérsékelt bevándorlás, ugyanakkor itt is hangsúlyosan jelen van az elvándorlás. Valamikor ez volt a falu legnépesebb korcsoportja, mintegy 900 fővel! Az elvándorlás a beköltözésekkel együtt sem állt le! Ráadásul tudható az is, hogy aki egyszer "újrakezdi" az életét, képes gyorsan költözni. Vagyis az ő elköltözésükre is van esély, ha Bucsa nem váltja be a reményeiket!

A 40 alatti felnőtteket jelöli a piros vonal. Ők alkotják a mai szülők túlnyomó többségét, ráadásul a megemelkedett születések miatt nagy eséllyel a jelentős részüknek a gyors elköltözése is várható.

Az ilyen helyzetben, amikor megjelenik egy helyi viszonyok között erőteljes létszámú fiatalabb réteg, mindig izgalmas kérdés, hogy hajtani kell-e a megtartásukért? A válasz egy határozott igen. Valójában minden korcsoport helyben való megtartása középtávon és rövidebb távon is fontos lenne, csak a fiatalabb korcsoportokkal rendelkező családok - eddig - elég gyorsan távoztak. Tehát a cselekvési idő rövid!

A fő kérdésre visszatérve, hogy Bucsa nem egy elöregedő település és egyre több a gyerek, el lehet mondani, hogy ez nem így van. Van a kijelentésnek objektív alapja, de sajnos minden korcsoportra nézve a kiüresedés a trend, amit érdemes lenne az egyik "felívelés" pillanatában megakadályozni. Sőt, igazából nem lehet tudni mennyi ilyen demográfiai lehetőséget tart a jövő, éppen ezért úgy kellene kezelni a jelent, mintha az utolsó lehetőség lenne!

A fentiekből logikusan következik az, hogy a soron következő népszámláláskor sokkal közelebb lehet a lakosság összelétszáma az 1500-hoz, mintsem a 2000-hez. Ez a számolgatás ráadásul a falu elfogyását is jelentősebben közelebb hozza a korábban vázolt 2130-hoz képest!

Az 1960 óta tartó nagy folyamat (a falu kiürülése) láthatóan azon múlik, hogy az elvándorlást okozó körülményekben lesz-e változás vagy sem. A sikeres magyarországi kisfalvak példáját látva, három forgatókönyvről beszélhetünk, melyek a falu elfogyását meggátolhatják.

Ezek az alábbiak:

1. A falu egy kívánatos agglomeráció része lesz.
2. A helyi idegenforgalom felívelése.
3. A leírt fejlesztések (munkahely, tömegközlekedés, középiskola, egyetem) megvalósítása.

A három lehetőség mindegyike megérne pár bekezdést, korábban is utaltam ilyesmikre, de a jelen helyzetben nehéz realitásként beszélni róluk. Talán egyszer majd napirendre veszem őket, mint érdekességeket.

A soron következő bejegyzés a választásokkal fog foglalkozni, mely napokon belül olvasható lesz. Legalábbis ma így tervezem, aztán majd kiderül hoz-e valamilyen más témát az élet.