Kissé hosszúra nyúlt bejegyzés a pártok helyi erejéről.

Már a választások előtt eldöntött tény volt, hogy sok településen meg fogjuk nézni a pártok szavazóbázisának a változásait. A megválaszolandó kérdés az volt, hogy a Tisza Párt honnan szerzett szavazókat? Ennek az elemzésnek a nagyon tömör összefoglalója található meg a bejegyzésben, kifejezetten a bucsai szavazókra vonatkozóan.

Amikor ilyen jellegű válaszokat keresünk, majd azokat valahova letesszük az asztalra, akkor a választ feltáró elemzés nagyobb része mindig egy alapos bizonyításból áll. Ezektől megkímélném a blog látogatóit, de ha valakiben bármilyen kérdés felmerül, szívesen válaszolok.

Amiből kiindulunk, az mindig a nyilvánosságra hozott választási eredményekből kialakított adatbázis, amely 1990 óta a rendelkezésünkre áll. A szavazótáborok változásait egyes pártokra, de akár politikai tömbökre is le lehet bontani. Mivel itt a Tisza Párt volt a fókuszban, ezért az elemzés nem terjedt ki az elmúlt 34 év egészére. A 2024-es pártlistás szavazás eredményeit a 2019-es hasonló szavazással hasonlítottuk össze, de a 2022-es pártlistás szavazást is figyelembe vettük. A 2022-es annyiban volt problémás, hogy ott a pártok nagyobb része között volt egy választási koalíció, amelyik minden oldalról "magába rántott" pártokat, így elég sok torzító hatás jelentkezett. Ezért kellett a 2019-es adatokat is megnézni.

Teljesen jogos felvetés, hogy egy különböző időpontban hozott döntés (vagyis sok döntés összessége) összehasonlítható-e vagy sem. A válasz nem lenne rövid, de most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy akit érdekel ez a problémakör, most választ kaphat rá a bejegyzés végén.

Végül egy elemzési döntésről is kell írnom valamennyit, hogy az eredmények értelmezhetőek legyenek.

Az a jelképes tér, amelyben a pártok küzdelme folyik a szavazatokért, szerintünk 5 nagy táborból áll. Ezeket a táborokat olyan címkékkel láttuk el, melyeket az érintett pártok maguk is használnak. Az, aki bármennyit is tanult politikai elméleteket, tudja, hogy ezek az önbevallások mennyire nem fedik le a valóságot, de ebben az elemzésben ezzel nem foglalkozunk.

Az 5 tábor megnevezésére használt címkék:

1. A centrumban van a kormánypárti politikai erő, amit "jobboldal" címkével láttunk el.
2. A "jobb+" címkét kapták azok a pártok, amelyek a kormánypárti erőkhöz képest jobbra sorolják magukat. Ide tartozik a MIÉP, a Mi Hazánk, a Jobbik és így tovább.
3. Használjuk a "baloldal" címkét is, ide az MSZP, a DK és egyéb olyan pártok kerültek, akik önmagukat leginkább baloldaliként határozzák meg.
4. Alkalmazzuk a "liberálisok" címkét azoknak az erőknek a jellemzésére, akiket régebben az SZDSZ képviselt, manapság pedig inkább a Momentum. Minden olyan pártot is ide sorolunk, amelyik önmagát liberálisnak vallja, illetve a programja határozottan ilyennek minősíthető.
5. Ezeken kívül a "protestálók" címkét is bevezettük azoknak az erőknek a megnevezésére, akik a "Gyurcsány vagy Orbán" dilemmát megtagadják. 

Az elemzés alapja az, hogy egyes táborok szavazóinak a száma növekszik, míg másoké esik. Ezeket a változásokat hasonlítjuk össze és keresünk közöttük valamilyen összefüggést. Mivel számszerű adatokról van szó, az összefüggések erejének a mérésére vannak módszerek. Ezektől is megkímélek mindenkit, de ha valakit érdekel, akkor a választási eredményeket letöltheti, majd egy Excelben a tetszőleges mérőszámot önmaga is elő tudja állítani. 

A pártok bucsai szavazótáborai

Mivel 1990 óta rendelkezésünkre állnak listás szavazási eredmények, ezért könnyű felismerni összefüggéseket a tömbök változásai között. Ezek arra jók, hogy valamilyen gyanú megfogalmazásában segítsenek nekünk. Ezek még nem teljes válaszok a jelenre, de feltárnak valamilyen törvényszerűnek látszó dinamikát.

Először nézzük meg a jobboldal és a jobb+ tábor eredményeit jelző grafikont! A közölt képek egyikén sem látszódik, hogy a 2004 és 2024 közötti időszakot ábrázolják, ezért ezt most jelzem (az eredeti képek vízszintes skáláján olyan adatok is szerepelnek, melyek nem publikusak, ezért ilyen "ügyetlenek")..

A bucsai "jobboldal" és a "jobb+" között mintha lenne átjárás

Az első időszakban látható egy hasonló jellegű "felemelkedés", melynek az oka a 2006-ban történt események. Az akkori eseményeknek mindkét oldal a nyertese volt. Utána viszont az látható, hogy szinte az egyik görbe a másiknak a tükörképe. Mintha a jobboldal vesztesége a jobb+ nyeresége lenne és fordítva. 

Az is látható, hogy a jobboldal a 60-80 százalékos sávban változik, míg a jobb+ a 20 százalékos sáv alatt. Vagyis olyan megérzésünk van, mintha az egyik oldal vesztesége a másik tábor nyereségénél jelentkezne. Az első gyanúnk az, hogy a két oldal között van "átjárás". 

Látunk-e erre utaló jeleket a másik három tábor között?

A három grafikont az alábbi képen lehet megfigyelni:

A másik 3 tábor változásai között látszólag nincs szoros kapcsolat

Az első időszakban megfigyelhető visszaesés 2006 következménye. Azt gondolom nem nagyon kell magyarázni tovább, hogy 2006-ban egy fordulópontot látunk, bár ezt nagyon sok érzékünk is már biztos megerősítette. Az akkori eseményeknek mind a baloldal, mind a liberálisok a vesztesei lettek, mivel eltűntek a szavazóik (pontosabban eltüntették a szavazóikat).

A piros és a barna vonal másik torzulása a jelenünkhöz közel esik. Ez a 2022-es választásra utal, amikor a liberálisok azért kaptak kevés szavazatot, mert a többségük beállt abba a koalícióba, amelyiket baloldalinak kategorizáltunk. Mivel ez a koalíció 2024-re megbomlott, ezért a baloldal vesztesége részben a liberálisok nyereségévé vált. A görbék több ponton megerősítik azt, hogy valamilyen mértékű "átjárás" létezik a két szavazótábor között.

Természetesen az "átjárások" ellenőrzése nem vizuálisan történik, hanem az adathalmazunkon átfut egy olyan program, amelyik ellenőrzi az ilyen jellegű összefüggéseket és egy mérőszámmal is meghatározza az erejüket (illetve az irányukat is). A teljes adathalmazon 6 ilyen összefüggést talált, ezek között 3 olyan van, amelyikben a protestáló tömb nem érintett.

Ezek az összefüggések, az erősségük ereje alapján csökkenő sorrendbe helyezve:

• a jobb+ és a baloldal között,
• a jobboldal és a liberálisok között,
• a jobb+ és a jobboldal között.

Az, hogy a jobb+ és a baloldal között van átjárás, az egy ismert jelenség. Annyira nem is meglepő, de most nem magyarázatot keresünk, csak a folyamatokat kívánjuk detektálni. 

A jobb+ és a baloldal görbéjét érdemes megnézni együtt:

 Úgy tűnik, mintha a baloldal veszteségei és a jobb+ nyereségei között lenne kapcsolat

Látható, hogy a 2004 utáni átrendeződés során a baloldal veszteségének egy része a jobb+ tömbben nyereségként jelentkezett. Ugyanilyen "átjárás" megfigyelhető a 2022-es és a 2024-es adatokban is. A 2010 és 2022 közötti időszakban ez viszont nem volt annyira erős.

Itt valójában arról van szó, hogy a vizsgált időszak eleje és vége mutat olyan nagy "szavazócserét", ami miatt az elemzést végző program nagy értéket rendelt a jelenséghez. Másképpen megfogalmazva ez azt jelenti, hogy nagyobb léptéjű "átjárásra" akkor kerül sor, amikor az egyik tömb éppen krízist él meg.

Végül érdemes ránézni a leggyengébbnek jelzett, de nem jelentéktelen erejű kapcsolatra, a jobboldal és a liberális tömb grafikonjaira:

A jobboldaliak és a liberálisok között is vándorolnak a szavazatok

A grafikus ábrázolásból azért nehéz felismerni a kapcsolatot, mert a jobboldal számai egy 20 százalékos tartományban ingadoznak, a liberálisoké pedig egy sokkal szűkebb sávban.

E miatt egy elég ronda nagyításban érdemes együtt nézni a két görbe változásait:

A jobboldal és a liberálisok támogatottsága között is időnként előfordul a "tükörkép"-jelenség

Látható, hogy a keresett "tükörkép-jelenség" nagyon is létezik, viszont az arányokban jelentkező változások nem azonos nagyságrendűek. Ez abból is eredhet, hogy a liberálisoknak nincs akkora potenciális szavazótáboruk, amelyik nagyban képes lenni csökkenteni vagy növelni a jobboldal eredményeit.

Az adatokra az is hatással van, hogy néhány liberális tömbhöz sorolt párt amúgy a jobboldali pártokhoz hasonló politikai irányt követ, így a számaik nem a baloldalra vándorolnak, illetve növekedés esetén sem onnan állnak elő. Ezek a jobboldalibb liberális pártok Bucsán (is) kevés szavazót vonzanak, de mivel a liberális tábor amúgy sem nagy, a saját tömbjükön belül van inkább  érezhető hatásuk.

A protestáló politikai tömb

Ebben az elemzésben a protestáló politikai tömbhöz soroltuk az összes olyan pártot, amelyik az Orbán vagy Gyurcsány dillemát mindenféle megfogalmazásban elutasította. Több ilyen kicsi párt volt eddig is, tipikusan ilyen a Kutyapárt, a Gődény-féle párt, amúgy MZP pártja is (mármint 2024-ben), de a Tisza Pártot is ilyennek fogtuk fel.

Mivel a fókuszban a Tisza Párt növekedése állt, ezért az utolsó három választási eredmény változásait kerestük. A statisztikai mutatók ennek a tömbnek a növekedését az alábbi tömbök "kárára" mutatták ki (szintén csökkenő sorrend alapján sorolom fel):

• baloldal,
• jobboldal,
• liberális.

Amikor összehasonlítást végzünk, a 2022-es adatokban a koalíciós tömb torzulásai félrevezetők, ezért kell 2019-ig visszamenni.

A 2019 és 2024 között a szavazati arányokban elért különbségek az alábbi táblázatban láthatók (kerekített és korrigált számok):

 A politikai tömbök megszerzett szavazatai Bucsán, 2019 és 2024 között

Egyébként a 2022-es adatok nem érdektelenek, mert a baloldal és a jobboldal esetében a szavazótáborok maximumát, a jobb+ és a liberálisok esetében pedig a minimumát figyelhetjük meg, mármint a falun belül.

A 2019 és 2024 közötti változások mértéke:

• Jobboldal: -4,7%
• Jobb+: -2,1%
• Baloldal: -8,6%
• Liberálisok: -3,1%
• Protestálók: 18,5%

Az nem kétséges, hogy a protestálók táborát a Tisza növelte meg. A Tisza eredményei 26-szor nagyobbak a tömb második erejéhez képest, így voltaképpen amikor a protest tömbről beszélünk, akkor a Tiszáról van szó.

 A fenti számokból egyértelmű, hogy a nagy veszteség a baloldali és a jobboldali tömböt érte. Nagyon elnagyolva azt is mondhatnánk, hogy minden 2 kiábrándult baloldalira jutott 1 jobboldali is, illetve minden 2 jobboldalira 1 liberális is (fogalmazhatunk úgy is, hogy 7 átpártoló közül 4 baloldali, 1 liberális, 2 pedig jobboldali)..

A liberális és a jobb+ tömbökben a "Tisza-hatás" szerényebben volt érezhető. Miért?

A liberális tömbben arról van szó, hogy a szavazótáboruk mérete nem csökkent, hanem az érvényesen szavazók száma nőtt meg, így az elért arányuk lett kevesebb. Úgy tűnik, hogy a liberális oldalnak aktívabb és stabilabb a szavazótábora.

A jobb+ eredményeit látva nem szabad elfelejteni, hogy az oldal éppen átrendeződik. Első megközelítésben az jön ki az eredményekből, hogy a Jobbik esetén érezhető a Tisza Párt "elszívó" hatása. A Mi Hazánkat úgy tűnik, hogy a jelenség nem érintette, hiszen folyamatosan gyarapszik a szavazótáboruk. Azonban a szavazótáboruk növekedését fogta vissza a Tisza Párt, ahogy az mindjárt kiderül.

Ugyanis fel lehetne tenni azt a kérdést is, hogy "mi lett volna akkor, ha nem lett volna a Tisza Párt?". Amennyiben ezt a kérdést meg lehetne válaszolni, akkor kapnánk egy másik választ is arra, hogy a Tisza Párt honnan vonzott el szavazókat.

A "mi lenne ha..." kérdésekre általában nem lehet jól bizonyított választ adni, hiszen amint egy másik időpillanatban felvett adatsort vizsgálunk, rengeteg befolyásoló tényező is módosul. Ugyanakkor ebben a tekintetben szerencsénk van, hiszen a mostani választásokon a bucsai szavazók nyilatkoztak a pártokról úgy is, hogy nem szerepelt a kínálatban a Tisza!

A megyei választások eredménye

Mielőtt azonban a megyei eredményekre tekintünk, foglaljuk össze az elmúlt 34 év nagy folyamatait az egyes táborokat illetően.

A jobboldalról talán még sokan tudják, hogy nem azonos a kormánypárttal, hiszen az jogilag most is 2 külön párt. Mindkét kormánypárt olvasztott magába pártokat, így a jobboldal egy nagyon széles spektrumot lefedő politikai tömb, rengeteg egykori (és talán majdani) párttal.

A protestáló tábor leginkább az érvénytelen szavazatokban volt tetten érhető. Amióta pártok is megjelentek ezen az oldalon, kétségtelenül a Kutyapárt volt az első nagyobb sikert elérő szervezet. A Tisza úgy lépett be ide, hogy a "kutyások" sok-sok éves munkáját hetek alatt 26-szorosan meghaladták. Még az sem kizárható, hogy a Tisza a protestáló oldal többi szervezetétől is "elszívott" szavazatokat.

A jobb+ oldal szavazótáborának 2/3 részét a Mi Hazánk szerezte meg. Úgy tűnhet az adatokból, hogy a párt dinamikus növekedést él meg, ami a politikai tömb más pártjainak és a baloldali pártok amortizációjának is a következménye. Nagyon valószínű, hogy a kormánypártoktól is át tud vonzani szavazókat, legalábbis az eddigi dinamika erre utal.

A falusi pártszimpátia alapján a negyedik helyet a DK és az MSZP kapná meg. A két párt közül a DK szavazóbázisa nagyjából háromszor nagyobb. 

A többi párt 3 százalék alatti támogatással rendelkezik az EP-s adatok alapján. A sorrend közöttük az alábbi:

• Kutyapárt 1,97% 
• Momentum 0,93% 
• LMP 0,81% 
• 2RK 0,23% 
• MEMO 0,12% 

Nos, ezt a képet jelentősen árnyalja a megyei lista, amelyiken nem szerepelt a Tisza. Meglepő eredmények következnek!

A megyei közgyűlésben 16 hely van, ahova most csak 5 párt állított jelölteket. A 2019-es választásokhoz képest az változott, hogy a Fidesz, a Jobbik és az MSZP elvesztett egy-egy helyet. A Mi Hazánk kettőt nyert, a Momentum pedig egyet. Talán nem alaptalan azt feltételezni, hogy a Fidesz és a Jobbik egykori szavazói "ajándékozták" meg a Mi Hazánkat, a Momentum pedig az MSZP szavazóinak lehet hálás. Így most 9 hely a Fideszé, 3 a MI Hazánké, 2-2 helye van a DK-nak és a Momentumnak, az MSZP pedig nem jutott be.

A megyei szavazatarányok 2024-ben így néztek ki (természetesen a bucsai szavazatokról van szó):

• Fidesz: 67,45%
• Mi Hazánk: 15,16%
• DK: 8,81%
• Momentum: 5,99%
• MSZP: 2,59%

Csak emlékeztetőnek, hogy ne kelljen keresni, ezek a mostani EP-s szavazati arányok:

• Fidesz: 62,85%
• Mi Hazánk: 6,48%
• DK és MSZP: 6,37%
• Momentum: 0,93%

Tehát a különbözetek az alábbiak (a megyei listás és az EP pártlistás szavazatok között):

• Fidesz: +4,6%
• Mi Hazánk: +8,68%
• DK és MSZP együttesen: +5,03%
• Momentum: +5,06

Tehát ugyanabban az időpillanatban, Tisza nélkül, mindegyik "színen maradt" párt erősebb tudott lenni. Bár a Tisza nélkül az érvénytelen szavazatok száma a duplájára nőtt, azért a Tisza szavazóinak a túlnyomó része képes volt leszavazni egy másik pátra. Vagyis a Tisza "elszívó" hatását látjuk a különbözetekben.

Összefoglalva elmondható, hogy az amúgy Tiszára szavazók ilyen arányban szavaztak volna a többi pártra, amennyiben nincs jelen a Tisza Párt a kínálatban:

• 8,9% a Fideszre
• 37,2% a Mi Hazánkra
• 21,5% DK és MSZP egyikére (kb. 16% a DK-ra és 5,5% az MSZP-re)
• 21,7% a Momentumra
• 10,7% apróbb pártokra vagy senkire sem.

Ez a válasz és az előzőekben kihozott válasz között van eltérés. Az első válaszunk a 2019-es eredményekkel összevetve az volt, hogy a Tisza sikerének az elszenvedői 57%-ban a baloldali pártok voltak, 29%-ban a kormánypártok, 14%-ban pedig a liberális oldal. Most viszont úgy tűnik, hogy más választ kaptunk!

A különbség abból származik, hogy az első válasz a legutóbbi, hasonló feltételek mellett megtartott választással összehasonlítva született meg és sok éves folyamatokat tár fel. A második viszont két pártlistás választás jelen pillanatban született eredményeit veti össze. Vagyis az első válasz a megtörtént átrendeződés hatását tárja fel, a második pedig azt mutatja meg, hogyha nem lett volna a Tisza, akkor miként alakult volna ez az átrendeződés. A két válasz tehát egyszerre érvényes, mert két különböző kérdésre válaszolnak (hogy alakult? hogy alakult volna?).

Végül mondjuk ki azt, amit a fenti számokból láthatunk:

• A Fidesznek az múlik a Tisza létén, hogy meg tudja-e tartani a szavazatok 2/3 részét.
• A Mi Hazánk támogatottsága 2,3-szorosra nőne a mostanihoz képest a Tisza nélkül.
• A baloldal támogatottsága a duplája lenne.
• A Momentum önmagában a DK-val összemérhető erő lenne, a szavazótábora kétszer nagyobb lenne, mint amivel az MSZP még rendelkezik (biztosan előzné az MSZP-t).

Természetesen ezek a válaszok csak a falu politikai palettájára érvényesek, az ország egészére nézve ezek az adatok nem mondanak semmit. A faluban született eredmények viszont azt jelzik, hogy mindegyik politikai tömb valamilyen húsbavágó módon veszített a Tisza megjelenésével. 

A soron következő téma már könnyedebb, a megyei közgyűlés és a falvak viszonyáról lesz benne szó.