A megyei választásról
Egy nagy kérdőjelet kellene tennem bevezetőnek, de nem lenne érthető. A megyei választásokról lesz szó, ezzel zárva a kampányok értékelését.
Bucsa egy olyan békési falu, ahonnan a megyeszékhelyre való eljutás egy teljes napot venne igénybe. A járási székhely ugyan közelebb van, de azért egy oda-vissza út Szeghalom esetén is egy napi program, mármint tömegközlekedéssel és ügyintézéssel. Nem is csoda, hogy Bucsa lakói egy másik járási székhelyre járnak ügyeket intézni, ráadásul ez a másik székhely (Karcag) egy másik megye területére esik. Ez annyira nem természetes dolog, éppen ezért lenne számunkra nagyon érdekes a megye. Mármint a sajátunk.
A megyei kampányt Bucsán nem érzékeltük. A pártok csak várták a szavazatainkat, de arra sem vették az erőt, hogy a megyénk és a falunk helyzetéről akár 1 mondatot is mondjanak, vagy legalább ismertessék velünk azok neveit, akiket megyei döntnököknek jelöltek.
Pedig egy békési falu számára sem mindegy a megyei közgyűlés tagjainak a felfogása, mert a megye nagyon sok dologról tud és fog is dönteni. Ez indokolná azt, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a megyére.
Túl kevés szavazónak nem is lehet befolyása?
Azt el kell ismerni, hogy a bucsai választók száma és a megyei választók száma egészen más kategória. Összesen 1746 választó él a faluban, míg a teljes megyében 225 ezer (ez nem a megyében élő összes szavazó, hanem a megye ügyeiben szavazók száma, a kettő nem azonos). Ez 7,76 ezrelék, vagyis 1000 békés megyei szavazóból nagyvonalú kerekítéssel csak 8 bucsai akadna. Ennek a tudatában nem is csoda, hogy a megyei kampány el sem jutott a faluba. Még inkább nem lehet azon csodálkozni, hogy a megyei közgyűlés összetétele nem beszédtéma nálunk.
Az is jól jelzi egyetlen falu "szavazóerejét", hogy egy mandátum eléréséhez 6000 szavazat kell (összes érvényes szavazat 5 százaléka/ jelölő szervezet), valamint nagyjából 7000 szavazatonként lehet minden további 1 mandátumot megszerezni. Ezek csak hozzávetőleges számok, de jól érezhető belőle az, hogy a megyei politikai szervezeteknek mi lehet a fejében a faluban élőkről (legalábbis az érzet az, amit az alcím is állít).
Egyébként a megyei közgyűlés úgy alakult, hogy a 16 helyre csak 5 párt kívánt bejutni: a Fidesz, a Mi Hazánk, a Momentum, a DK és külön pártként az MSZP. A Fidesz 9 helyet nyert meg, a Mi Hazánké lett 3, a Momentum és a DK 2-2 helyet nyert meg, az MSZP pedig egyet sem. Az egyes pártok közötti különbség minden esetben nagyobb volt, mint amennyi az összes bucsai szavazásra jogosult ember száma.
Nézzük meg kik ezek az emberek, mennyit tudhatnak a bemutatkozásaik alapján arról, hogy milyen egy békési faluban élni.
A megyei döntnökök
Az egyes pártok jelöltjeit nem személy szerint szeretném felsorolni, mert csupán azt szeretném megmutatni, hogy milyen hátterű embereket küldtek a pártok a megyei döntnökök közé. A képviselők körülményeit a kicsiktől a nagyok felé haladva kutattam fel.
Egyébként az egyes képviselők személyes hátterét minden pártnál nehéz volt előkeresni. Szerintem illett volna azzal demonstrálni a megye fontosságát a megye szavazói felé, hogy a jelölteket legalább a kampány alatt bemutatják nekünk. Ilyen honlapot vagy egyéb internetes felületet nem találtam, nyomtatott tájékoztató pedig nem jutott el hozzánk.
A Momentum 2 mandátumot szerzett. Mindketten városi hátterű politikusok. A hölgy képviselő egy olyan képet helyezett ki a honlapjára, amelyik amúgy Békés megyére utalhatott (szerintem), de olyan utakról legfeljebb csak álmodhatunk. Nála mondjuk az kétségtelenül pozitívum, hogy legalább van egy honlapja. A férfi őstermelőként szerepelt a hírekben, de amúgy ő is a párt orosházi, tehát városi politikusa.
Nehéz értelmezni, hogy a Momentum megyei képviselője mit lát bele ebbe a képbe, mert a megyei utak állapotát ez nem egészen hűen tükrözi
(Sebők Éva honlapja)
A DK két képviselőjéről sem nagyon tudtam adatokhoz jutni. A hölgyről semmit sem tudtam kideríteni, de sok jel szerint szintén városi politikus. A férfi ugyan országosan ismert, legalábbis a neve alapján. Ha arról van szó, akire szerintem mindenki gondol, akkor egy olyan karcagi születésű emberről van szó, aki korábban budapesti egyéni képviselő volt. Amúgy annyira nem békési az illető politikus, hogy egy másik megyében volt az MSZP megyei első embere. A DK esetében azt érzem a legnagyobb bajnak, hogy nem lehet tudni a férfiről azt, hogy névrokona-e szóban forgó politikusnak, vagy éppenséggel róla van szó.
A Mi Hazánk három képviselőjéből az egyik amúgy nem olyan régen egy különleges gyulai projekttel állt elő, ami szerintem a megyei szavazatok arányai miatt fontos. Ő azt vallja, hogy Gyula legyen megyei jogú város, amely a kistelepüléseknek nagyobb befolyás elérését tenne lehetővé a megyei ügyekben. A mostani vizsgálódásunk lényegét tekintve elmondható róla, hogy ő egy gyulai (városi) politikus.
A második képviselőjük is mondható viszonylagosan ismertnek, ő is városi politikus. Amúgy a harmadik ember is az, bár ő maga 40 hektáron művel földet. Mi, akik kicsi földművesek vagyunk, nem nagyon vagyunk azonos platformon azokkal, akik nagyobb léptékben gondolkodnak, hiszen mások az érdekeink. Amikor 2022-ben egyéni képviselőjelölt volt, akkor a programjában megemlítette azt, hogy a családi méretű gazdaságok elkötelezettje, de nem tudtam kideríteni mire gondolt pontosan.
A kormánypárti megyei képviselők hátterét sem volt egyszerű felkutatni. Mivel különböző állami vagy önkormányzati tisztségeik voltak a múltban, ezért nem volt annyira nehéz előkeresni, mint a többi esetben. A kormánypárt megyei vezére egy interjúban elmondta, hogy a jelöltjeik a megye minden részéből lettek kiválogatva, ami nagyjából a bejutott képviselőkre is igaz. Ugyanakkor egytől-egyig városi politikusokról van szó!
Tehát sem az ellenzéki pártok, sem a kormánypártok nem tartották fontosnak azt, hogy a megyei politikában falusi politikusoknak is teret adjanak. Ez szerintem rossz. A megyében 75 település van, ebből 22 város, a többi értelemszerűen falu. Megyei jogú város csupán 1 van a megyében, tehát a politikai értelemben vett megyében 21 város és 53 falu sorsáról dönt másfél tucatnyi olyan ember, aki nem tudja milyen ma egy békés megyei faluban élni! Vagyis a megyei települések 71,6 százaléka nem rendelkezik egyetlen képviselővel sem a megye legfontosabb politikai testületében!
Miközben erről van szó, azt se felejtsük el, hogy mindenféle fejlettségi és fejlődési adatsorban a mi megyénk van a legutolsó helyen, tehát az ország leghátrányosabb és legelmaradottabb, legkevésbé fejlesztett megyéjéről beszélünk. Azt nem vonom kétségbe, hogy a megye városaiban megtapasztalható valamilyen előrelépés, de a megye falvainak a többségébe csak morzsáknak a maradványaiból jut valamennyi.
Van rá megoldás?
Azt tudom, hogy egy települési politikus számára a karrierjének a végét jelentené, ha a ténykedése centrumában nem a saját települése lenne. Éppen ezért nem lenne ésszerű az egyes politikusoknál reklamálni, hogy ugyan foglalkozzanak már a falvak ügyeivel is. Nem csupán akkor, amikor a politikai ellenfelüknek az orra alá lehet dörgölni valamit, hanem úgy, hogy az nekünk is jó legyen. Szóban persze nem lennének elutasítók, talán még valami olyan érvük is lenne, ami a megyei falvak felé érzett szimpátiájukat bizonyítaná, de szerintem nem erre kellene elindulni.
Kezdjük ott, hogy vármegyei listát csak az a szervezet állíthat, amelyik az érintett választópolgárok 0,5 százalékának a támogatását meg tudja szerezni. Ez 1125 ember. Vagyis egy akkora tömeg, amekkora Bucsa összes választásra jogosultjaiból áll, bőven elég egy megyei listához. Ez viszont azt mutatja, hogy a hozzánk hasonló kistelepüléseket nem érdemes ignorálni a megyei ügyekben.
Nem lenne ezért rossz ötlet arra kérni a megyei falvak lakosait, hogy csak olyan listákat támogassanak az aláírásukkal, amelyiknek az első vagy a második helyén falusi politikus áll. Mivel a megyében nagyjából 80 ezer ember él a falvakban, ezért egy ilyen projekt nem lenne megvalósítható, de azért a kísérlet izgalmas lenne. Hány jelölő szervezet merne falusi politikust rakni a listája első két helyének egyikére?
A megyei 16 mandátumból egy "legjobb eset"-szerű forgatókönyvvel számolva, 7 olyan, amelynek a sorsa a falusi szavazatokkal lenne eldönthető. Ez ugyan nem többség, de eléggé erős politikai jelenlétet tenne lehetővé. Vajon miért nem fognak össze a megye falusi politikusai és alapítanak egy olyan szövetséget, amely falusiakat is bejuttatna a megyei közgyűlésbe? Ez viszont már nem lenne irreális terv, mert egy nagyon rossz esetben is legalább lenne 2-3 ember, aki valamilyen módon a békési falvak érdekeit képviselné.
Egyébként ilyen próbálkozás volt Magyarországon 2024-ben. Összesen 3 megyében jártak sikerrel. Igaz, hogy nem lett többségük, de ez annak a jele, hogy nem lehetetlen a megvalósítása. Igaz, hogy ezek sajnos városokhoz kötődő szervezetek, de talán az ország legrosszabb helyzetű megyéjében nem lenne felesleges a falvaknak ilyennel megpróbálkozni.
A kampányos összefoglalót végül azokkal a linkekkel zárnám, ahol a választási eredményeknek utána lehet nézni (pár ilyen üzenet érkezett, ezért helyezem el őket ide):
Amennyiben nem történik semmi váratlan, akkor a következő bejegyzés a tömegközlekedési reformmal fog foglalkozni.
